Veszettség
A veszettség egy réges-régről ismert halálos betegség, amely mind az embereket, mind az állatokat érintheti. Bár a modern orvostudomány és a védőoltások fejlődése sokat segített a veszettség elleni harcban, még mindig komoly veszélyt jelent azok számára, akik nem megfelelően óvják magukat és háziállataikat. A veszettség egy vírus által terjesztett kórkép, mely görcsrohammal, hallucinációkkal, bénulással jár. Amint a veszettség tünetei megjelennek, a betegség halálos. A veszettség elleni védőoltást éppen ezért mindenkinek meg kell kapnia előzetesen, akinél fennáll a megfertőződés veszélye, vagy utólagosan állatharapás miatt. Az alábbi cikkben a veszettség legfontosabb tudnivalóit gyűjtöttük össze.
Veszettséggel kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
Mi az a veszettség?
Hogyan terjed a veszettség?
Mik a veszettség tünetei, hogyan ismerhető fel?
Hogyan zajlik a veszettség kivizsgálása?
Mit lehet tenni a veszettség kezelése érdekében?
Megelőzhető-e a veszettség?
Veszettséggel kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
- Szakorvosi konzultáció
- Fertőző betegségek diagnosztizálása
- Laborvizsgálatok
- Foglalkozási védőoltás
- Postexpozíciós oltás
Mi az a veszettség?
A veszettség egy vírus által terjesztett veszélyes és halálos betegség, amely mind az embereket, mind az állatokat fenyegeti. A veszettség vírusa a fertőzött állatok nyálával terjed az emberre, általában harapás útján. A veszettség az egyik legrégebben ismert fertőző betegség, amelyet az ókori Egyiptomban és Kínában is dokumentáltak. Az ókorban és középkorban a veszettséget "dühöngő kutya betegségként" vagy "dühös őrjöngésként" ismerték, mivel a beteg állatok gyakran agresszívvá váltak és másokra támadtak. A veszettség halálozási aránya rendkívül magas volt, és gyakran pusztító járványokat okozott az emberek és az állatok körében egyaránt.
Napjainkra már létezik oltás a veszettség ellen. A veszettség megelőzhető, ha a megfertőződés után gyorsan megkapja az illető az oltást. Amint az emberen azonban a veszettség tünetei jelentkeznek, a betegség szinte mindig halált okoz. Ezért mindenkinek, akinél fennáll a veszettség, a megfertőződés kockázata, annak veszettség elleni védőoltást kell kapnia. A megelőzés kulcsfontosságú: a védőoltások és az óvintézkedések segítenek csökkenteni a veszettség terjedését, és védelmet nyújtanak vele szemben.
Hogyan terjed a veszettség?
A veszettséget egy vírus, a Rabies vírus okozza. A veszettség vírusa a szájüregben és a nyálban található, és általában a ragadozó állatok, különösen a kutyák, denevérek és egyéb ragadozók között terjed. A veszettség átvitelének leggyakoribb módja a harapás, vagyis amikor a fertőzött állat harapást ejt egy másik állaton vagy emberen. Ritka esetekben a veszettség úgy is terjedhet, hogy a fertőzött nyál nyílt sebbe vagy a nyálkahártyára, például a szájba vagy a szembe kerül. Ez akkor fordulhat elő, ha egy fertőzött állat megnyal például egy nyílt sebet, vágást az illető bőrén.
A veszettség vírusa a harapás helyétől az idegrendszerbe hatol. A veszettség betegségének tünetei csak akkor jelennek meg, amikor a vírus már eljutott a központi idegrendszerbe. A veszettség halálos, de megelőzhető. A veszettség vírusát leggyakrabban kóbor kutyák terjesztik, de erdei állatok (róka, farkas stb.) harapása vagy karmolása révén is előfordulhat, sőt a háziállatok (pl. macska, ló, tehén vagy bármelyik emlősállat) is képesek terjeszteni.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik a veszettség tünetei, hogyan ismerhető fel?
A veszettség első tünetei nagyon hasonlíthatnak az influenza tüneteihez, és napokig tarthatnak. A későbbi tünetek a következők lehetnek:
- Láz, rossz közérzet
- Fejfájás
- Hányinger
- Hányás
- Agitáció
- Izomgörcsök
- Bizonytalan mozgás
- Szorongás
- Zavarodottság
- Hiperaktivitás
- Nyelési nehézség
- Túlzott nyálelválasztás
- Félelem, amit a folyadékfogyasztási kísérletek váltanak ki, mert a víz lenyelése nehézségekbe ütközik
- Az arcra fújt levegő által kiváltott félelem
- Hallucinációk
- Érzékenység a fényre és hangokra
- Álmatlanság, idegesség és nyugtalanság
- Részleges bénulás
Hogyan zajlik a veszettség kivizsgálása?
Minden esetben orvoshoz kell fordulni, amikor állati harapás történt. Nem lehet tudni, hogy az állat veszett volt-e és ha igen, hogy átadta-e a veszettség vírusát. Azonban mivel a tünetek megjelenése után már nem gyógyítható a veszettség, nem szabad kivárni, hogy kialakul-e a betegség. Közvetlenül az állati harapás után orvoshoz kell fordulni veszettség gyanújával. Gyakori, hogy a kivizsgálás során nem találnak harapásnyomokat. Orvosa számos vizsgálatot elrendelhet a veszettség vírusának kimutatására, de előfordulhat, hogy ezeket később meg kell ismételni annak megerősítésére, hogy Ön hordozza-e a vírust. Hogyha felmerül a veszettség gyanúja, orvosa valószínűleg a lehető leghamarabb kezelést fog javasolni, hogy megakadályozza, hogy a veszettség vírusa megfertőzze a szervezetét. A legrosszabb, ami történhet, ha elkapar egy kiütést és nyoma marad – gondoljuk sokan a gyermekünknél jelentkező bárányhimlő kapcsán. Pedig a fertőző betegség ennél komolyabb szövődményeket is okozhat. A tünetekről és lehetséges szövődményekről prof. dr. Mészner Zsófia infektológus, az Infektológiai Központ orvosát ...Kapcsolódó cikkünk
Bárányhimlő: nem csak kiütéseket okozhat
Mit lehet tenni a veszettség kezelése érdekében?
Sajnos nincs hatékony gyógymód a veszettség kezelésében, miután a tünetek megjelennek. Bár kis számú ember túlélte a veszettséget, a betegség általában halált okoz. Ha valaki harapást vagy sérülést szenved egy olyan állattól, amelyről gyanítható, hogy veszettségben szenved, azonnal orvosi segítséget kell kérnie. Az orvosok általában egy sor oltást adnak az illetőnek, hogy megakadályozzák a veszettség vírusának terjedését.
Az első lépés eldönteni, hogy a harapást okozó állat veszett volt-e vagy sem. Amennyiben bizonyítható, hogy nem volt veszett az állat, nem szükséges a veszettség elleni oltások beadása.
Veszettség megállapítása az állatoknál:
- Háziállatok és haszonállatok: A harapást okozó macskák, kutyák és egyéb háziállatok esetében meg lehet nézni, hogy az állat kapott-e oltást veszettség ellen. Emellett 10 napig meg is figyelhetőek az állatok, ami alatt, ha nem mutatkoznak a veszettség tünetei, nem volt veszett az állat.
- Vadon élő állatok, amelyeket be lehet fogni: Azokat a vadon élő állatokat, amelyeket meg lehet találni (például egy denevért, amely az otthonába került) befogják és veszettségre megvizsgálják.
- Nem fellelhető állatok: Amennyiben a harapást okozó állat nem található, a legbiztonságosabb feltételezni, hogy az állat veszett volt, és elvégeztetni a veszettség elleni oltást.
Amennyiben az állat feltételezhetően veszett volt, veszettség elleni oltásra van szükség.
A veszettség elleni oltások közé tartoznak:
- Gyors hatású injekció (veszettség elleni immunglobulin): Megakadályozza, hogy a veszettség vírusa terjedjen. Ezt akkor adják be, ha még nem kapta meg az illető veszettség elleni védőoltást. Ezt az injekciót lehetőleg a leghamarabb és annak a területnek a közelében adják be, ahol az állati harapás történt.
- Veszettség elleni oltássorozat: Segít a szervezetnek megtanulni a veszettség vírusának felismerését és leküzdését. A veszettség elleni oltásokat a karba injekció formájában adják be.
Megelőzhető-e a veszettség?
A veszettség halálos betegség, de néhány óvintézkedéssel megelőzhető. Az egyik legfontosabb megelőző intézkedés a védőoltás. A veszettség elleni védőoltás hatékonyan védi az embereket és háziállataikat a betegségtől. A védőoltások azoknak ajánlottak, akik olyan magas kockázatú területeken élnek vagy dolgoznak, ahol a veszettség gyakori. A háziállatok beoltatása is fontos, különösen akkor, ha gyakran jutnak ki az otthonból vagy olyan területeken élnek, ahol a veszettség veszélye magas.
A veszettség megelőzése érdekében a következőeket érdemes tenni:
- Oltassa be háziállatait: A macskák, kutyák és görények beolthatók veszettség ellen. Kérdezze meg állatorvosát, milyen gyakran kell beoltani háziállatait.
- Tartsa háziállatait bezárva: Tartsa háziállatait bent, és felügyelje őket, amikor kint vannak az udvaron. Ez segít megakadályozni, hogy háziállatai vadállatokkal kerüljenek kapcsolatba.
- Védje a kis háziállatokat a ragadozóktól: A nyulakat és más kis háziállatokat, például tengerimalacokat tartsa bent vagy védett ketrecben, hogy biztonságban legyenek a vadállatoktól. Ezeket a kis háziállatokat nem lehet veszettség ellen beoltani.
- Jelentse a kóbor állatokat a helyi hatóságoknak: Hívja fel a helyi állatfelügyeletet vagy más helyi rendvédelmi szerveket, hogy bejelentse a kóbor kutyákat és macskákat.
- Ne közelítsen a vadon élő állatokhoz: A veszettséggel fertőzött vadállatok látszólag nem félnek az emberektől. Nem normális, hogy egy vadállat barátságos legyen az emberekkel, ezért tartsa magát távol minden olyan állattól, amely nem tűnik félelemmel teli állatnak.
- Tartsa távol a denevéreket otthonától: Zárjon le minden olyan repedést és rést, ahol a denevérek bejuthatnak otthonába. Ha tudja, hogy denevérek vannak otthonában, dolgozzon együtt egy helyi szakértővel, hogy megtalálják a denevérek távoltartásának módját.
- Fontolja meg a veszettség elleni védőoltás beadatását, ha olyan helyre utazik, vagy gyakran tartózkodik veszettséggel fertőzött állatok közelében. Ha olyan országba utazik, ahol a veszettség gyakori, és hosszabb ideig tartózkodik ott, kérdezze meg orvosát, hogy be kell-e oltania magát veszettség ellen megelőzésképpen. Ez vonatkozik az olyan távoli területekre való utazásra is, ahol nehéz orvosi ellátást találni.
- Ha állatorvosként dolgozik, vagy olyan laboratóriumban, ahol a veszettség vírusa előfordul, fontos kérni megelőzésképpen a veszettség elleni védőoltást.
Téma szakértői
