Övsömör

Övsömör

Az övsömör a bárányhimlő vírus okozta ideg és bőrgyulladás. A bárányhimlő betegség lefolyása után a vírus évekig megbújva maradhat az idegdúcokban és évekkel később reaktiválüdhat az övsömör tüneti képének megfelelően. A betegség tüneteinek súlyossága és lefolyása egyénenként eltérő, azonban fontos az időben történő felismerése és kezelése a szövődmények elkerülése végett.

Övsömör - Tartalom

Mi az az övsömör?

Övsömör tünetei

Övsömör okai

Övsömör diagnózisa

Övsömör kezelése

Övsömör lehetséges szövődményei

Övsömör megelőzése

Mi az az övsömör?

Az övsömör (herpes zoster) egy vírusos eredetű betegség, amelyet a Varicella-zoster vírus (VZV) okoz. Ez ugyanaz a vírus, amely a bárányhimlőt okozza. Miután valaki átesett bárányhimlőn, a vírus nem szűnik meg, hanem a szervezetben inaktív formában megbújik az idegsejtekben. Évekkel vagy évtizedekkel később azonban újra aktiválódhat, és övsömört okozhat.

Övsömör tünetei

Az övsömör (herpes zoster) tünetei a betegség előrehaladtával jelentkeznek, és többféle formában manifesztálódhatnak. Fontos megjegyezni, hogy az övsömör tünetei egyénenként változhatnak, és a betegség súlyossága is eltérő lehet. Az övsömör tünetei közé tartoznak az alábbiak.Övsömör

Fájdalom: Az övsömör egyik legjellegzetesebb tünete a fájdalom, amely előrehaladhat a bőrkiütések megjelenése előtt, akár néhány nappal is. A fájdalom lehet tompa vagy éles, és a bőr területén jelentkezik, ahol később a kiütések megjelennek.

Bőrkiütések: A fájdalom után kialakulnak a bőrkiütések, amelyek általában hólyagokból állnak. Ezek a hólyagok gyakran öv alakban terjednek ki a test egyik oldalán, azaz egy vagy több dermatóma mentén. Ezért nevezték el a betegséget övsömörnek. A hólyagok később megrepednek és sebekké alakulnak.

Viszketés: Az övsömör okozta kiütések kísérhetnek viszketést, ami további kellemetlenséget okozhat.

Általános rossz közérzet: Néhány beteg az övsömörrel járó általános rossz közérzetet, lázat, fejfájást vagy gyengeséget tapasztalhat.

Az övsömör tünetei a betegség előrehaladtával fokozatosan jelentkeznek, és az esetek egy részében a fájdalom a bőrkiütések eltűnése után is tovább tarthat, ez az ún. postherpetikus neuralgia. Az övsömör kezelése általában magában foglalja a fájdalomcsillapítók, antivirális gyógyszerek és más támogató intézkedések alkalmazását. A vakcina szintén elérhető az övsömör megelőzésére, különösen az idősebb felnőttek számára.

Övsömör okai

Az övsömör (herpes zoster) azonos vírussal, a Varicella-zoster vírussal (VZV) van összefüggésben, mint a bárányhimlő. Az övsömör azonban nem egy új fertőzés, hanem a bárányhimlő "utóhatása", reaktivációja. A bárányhimlőt okozó vírus, ha valaki átesik ezen a betegségen, nem távozik teljesen a szervezetből.

Bárányhimlő utóhatása: Miután valaki bárányhimlőn átesik, a Varicella-zoster vírus (VZV) nem távozik teljesen a szervezetből. A vírus inaktív formában marad az idegsejtekben, a gerincvelő közelében.

Vírus reaktiválódása: Évekkel vagy évtizedekkel később a vírus újra aktiválódhat. A pontos okok, amiért a vírus újra aktívvá válik, nem teljesen tisztázott, de az immunrendszer gyengülése, például az idősebb kor, valamilyen krónikus betegség vagy immunszuppresszív kezelés következtében, fokozhatja a reaktiválódás kockázatát.

Stressz és egyéb tényezők: A stressz, súlyos betegség, vagy más immunrendszerre ható tényezők is hozzájárulhatnak a vírus reaktiválódásához.

Miután a Varicella-zoster vírus reaktiválódott, az általa okozott fertőzés az övsömört eredményezi, ami fájdalmas bőrkiütéseket és egyéb tüneteket okoz a fertőzött területen. Az övsömör általában nem terjed személyről személyre, de a vírus által okozott bőrkiütésekből származó vírusos részecskék fertőzőek lehetnek azok számára, akik nem voltak korábban bárányhimlőn vagy nem voltak beoltva ellene.

Övsömör diagnózisa

Az övsömör (herpes zoster) diagnózisát általában a beteg klinikai tünetei és a jellegzetes kiütések alapján állítják fel az orvosok. A következő lépések segíthetnek az övsömör diagnózisában.

Beteg kórtörténet (anamnézis): Az orvos kikérdezi a beteget a fájdalom jellegéről, az érintett területekről és az övsömör gyanűját felvető  kiütések kialakulásának időzítéséről.

Fizikai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a bőrterületet, ahol a fájdalom és a kiütések jelentkeztek. A jellegzetes övsömör kiütéseket gyakran egy vagy több dermatómán, vagyis az idegek által ellátott területeken észlelik.

Kiütések értékelése: Az övsömör kiütései általában hólyagokból állnak, amelyek a bőr felszínén alakulnak ki. Ezek a hólyagok később megrepednek és sebekké alakulnak.

Az övsömör diagnózisa általában klinikai, tehát a tünetek és a fizikai vizsgálat alapján történik. Laboratóriumi vizsgálatokat ritkábban alkalmaznak, kivéve, ha az orvosnak szüksége van a diagnózis megerősítésére vagy más betegségek kizárására.

Az időben történő diagnózis és kezelés fontos az övsömör kezelésében és a szövődmények megelőzésében. Az orvos általában ajánlhat fájdalomcsillapítókat, antivirális gyógyszereket és más támogató intézkedéseket az övsömör tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére.

Övsömör kezelése

Az övsömör (herpes zoster) kezelése a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére irányul. Fontos, hogy a kezelést mielőbb megkezdjék, különösen az első 72 órában, amikor az antivirális gyógyszerek a leghasznosabbak. Az övsömör kezelése általában magában foglalja a következőket.

Antivirális gyógyszerek: Ezek a gyógyszerek segíthetnek csökkenteni az övsömört okozó vírus terjedését és csökkenteni a kiütések időtartamát. Az acyclovir, a valacyclovir és a famciklovir olyan antivirális szerek, amelyek alkalmazhatók övsömör kezelésére.

Fájdalomcsillapítók: Az övsömör okozta fájdalom enyhítésére alkalmazhatnak fájdalomcsillapítókat, például acetaminophent vagy ibuprofent. Ezenkívül az orvosok néha erősebb fájdalomcsillapítókat is felírhatnak, különösen akkor, ha a fájdalom súlyos.

Antihisztaminok: Az antihisztaminok segíthetnek csökkenteni a viszketést és a bőrirritációt övsömör esetén.

Bőrkezelés: A kiütések és a bőrirritáció enyhítése érdekében néha ajánlhatnak helyi kortikoszteroid krémeket vagy kenőcsöke övsömör kezelésére. Fontos, hogy ezeket az orvos utasítása szerint használják, mivel túlzott használatuk hosszú távon károsíthatja a bőrt.

Postherpetikus neuralgia kezelése: A postherpetikus neuralgia a bárányhimlő utóhatásaként kialakuló tartós fájdalom, és kezelhető lehet olyan gyógyszerekkel, amelyek a fájdalomcsillapítók, az antidepreszánsok és a gabapentin csoportjába tartoznak.

Az övsömör kezelése során az orvos az egyéni tünetek és a betegség súlyossága alapján állapítja meg a legmegfelelőbb terápiát. Fontos, hogy a beteg a kezelés megkezdésekor azonnal konzultáljon az orvosával, hogy az időben megfelelő intézkedéseket lehessen tenni az övsömör tüneteinek enyhítése és a szövődmények minimalizálása érdekében.

Kapcsolódó cikkünk

Vigyázzon a kanyaróval, ha külföldre készül!

Vigyázzon a kanyaróval, ha külföldre készül!

Európa-szerte a harmincszorosára ugrott a kanyarós megbetegedések száma. Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a kanyaró felszámolásában elért eredmények is veszélybe kerülhetnek, amennyiben nem reagálnak időben az országok. Prof. Dr. Mészner Zsófia , az Infektológiai Központ csecsemő és ...

Övsömör lehetséges szövődményei

Az övsömör (herpes zoster) komplikációkhoz vezethet, különösen akkor, ha a betegség nem kezelik megfelelően, vagy ha az immunrendszer gyengült. 

  • Postherpetikus neuralgia: A postherpetikus neuralgia a leggyakoribb szövődmény az övsömör után, és a fájdalom továbbra is fennáll a kiütések eltűnése után. A postherpetikus neuralgia hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, és a beteget a fájdalom erősen korlátozhatja a mindennapi tevékenységekben.
  • Bőrfertőzés: Az övsömör során jelentkező bőrkiütésekből származó nyitott sebek baktériumok bejutásának kapuja lehet. Ez bőrfertőzésekhez vezethet, például cellulitis vagy bakteriális folliculitis.
  • Övsömör terjedése a szembe: Ha az övsömör a fej vagy az arcon jelentkezik, a szemeket is érintheti, ami súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve a szemfelszín gyulladását (keratitis) és az íriszt, a szaruhártyát vagy a retina gyulladását.
  • Központi idegrendszeri szövődmények: Ritkán az övsömör a központi idegrendszerbe terjedhet, ami súlyosabb problémákhoz vezethet, mint például agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás.
  • Más belső szervek érintettsége: Ritkábban az övsömör más belső szerveket is érinthet, például a tüdőt, a májat vagy a beleket, ami potenciálisan súlyos szövődményekhez vezethet.

A megfelelő antivirális gyógyszeres kezelés jelentősen csökkentheti az övsömör szövődményeinek kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy a beteg az orvosával konzultáljon a tünetek megjelenésekor, különösen, ha valamilyen kockázati tényező áll fenn, például immunrendszer-gyengítő kezelés vagy idős kor.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Övsömör megelőzése

Az övsömör megelőzése érdekében számos intézkedés és vakcina áll rendelkezésre.

Védőoltás: Az övsömör elleni vakcina hatékonyan csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát és enyhíti a tüneteket. Az idősebb felnőttek, különösen 50 év felettiek, és azok, akik korábban a régebbi vakcinát kapták, a Shingrix nevű újabb vakcinát kaphatják meg.

Egészséges életmód: Rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott étrend, elegendő alvás és a stressz minimalizálása hozzájárulhat az immunrendszer erősítéséhez övsömör megelőzése estén is.

Kontaktusok elkerülése: Az övsömörrel fertőzött személyekkel való közvetlen érintkezés kerülése segíthet megelőzni a fertőzést.

Személyes higiénia: Gyakori kézmosás és a bőr érintése után történő alapos tisztálkodás hozzájárulhat az övsömört okozó vírus terjedésének megakadályozásához. 

Immunitás megerősítése: Azok, akik már átestek a bárányhimlőn, védettek az újrafertőződéstől, ami az övsömör betegségét okozza. Az immunrendszer megfelelő működésének támogatása fontos a megelőzés szempontjából.

Időbeni orvosi konzultáció: Azok, akiknél felmerül az övsömör gyanúja, azonnal konzultáljanak orvosukkal, mivel az időben elkezdett kezelés segíthet csökkenteni a szövődmények kialakulásának kockázatát.

Az övsömör elleni vakcina jelenleg a legmegfelelőbb módszer a betegség megelőzésére. Az oltási ajánlásokat és egyéb megelőző intézkedéseket mindig az orvosával való konzultáció alapján kell megfontolni, különösen, ha egyedi egészségügyi körülmények vagy kockázati tényezők merülnek fel.

Téma szakértői


 

Utolsó módosítás:2024.01.10 20:37