Leptospirózis
A leptospirózis egy különleges betegség, melyet a Leptospira baktérium okoz. A leptospirózis betegség emlősállatokban és emberekben egyaránt előfordulhat. A leptospirózis világszerte elterjedt betegség, és komoly egészségügyi problémákat okozhat; különösen olyan területeken, ahol az emberek és az állatok szoros kapcsolatban vannak egymással. A leptospirózis influenzaszerű tüneteket okoz a legtöbb esetben, azonban néhány embernél Weil-szindrómává, egy életveszélyes betegséggé súlyosbodhat.
Leptospirózissal kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
Milyen betegséget jelent a leptospirózis?
Milyen kórokozó miatt alakulhat ki leptospirózis?
Hogyan terjed a leptospirózis?
Hol gyakori a leptospirózis előfordulása?
Hogyan zajlik le a leptospirózis fertőzés?
Mik a leptospirózis jellemző tünetei?
Hogyan diagnosztizálható a leptospirózis?
Hogyan kezelhető a leptospirózis?
Hogyan lehet védekezni a leptospirózis ellen?
Leptospirózissal kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
- Szakorvosi konzultáció
- Fertőző betegségek diagnosztizálása
- Laborvizsgálatok
- Foglalkozási védőoltás
- Védőoltások utazáshoz
Milyen betegséget jelent a leptospirózis?
A leptospirózis a Leptospira baktérium által okozott betegség. A leptospirózis zoonózisok családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy állatok és emberek között terjed a betegség. A leptospirózis állati vizelettel szennyezett víz vagy talaj közvetítésével terjed. Ahogyan az állati vizelet kis koncentrációban, akár csak szennyeződés útján bejut az emberi orrba, szájba, szembe vagy a bőrre, az leptospirózist okozhat. A leptospirózis influenzaszerű tüneteket okoz a legtöbb esetben. Tünetei változhatnak, de általában lázzal, izomfájdalmakkal, hányással és hasmenéssel jár a leptospirózis. Súlyos esetekben a betegség a veséket és májat is károsíthatja, és akár halálos is lehet, ezt nevezzük Weil-szindrómának.
A leptospirózis lefolyása is változó, azonban általában két hétig fennálnak valamilyen mértékben a tünetek.
Milyen kórokozó miatt alakulhat ki leptospirózis?
A leptospirózis kórokozója, a Leptospira nevű baktérium egy spirál alakú és flexibilis kórokozó, amely hajlamos a vizekben élősködni. Emiatt a bektérium megtalálható az állatok vizeletében is. A baktériumnak számos különböző fajtája létezik, és mindegyikük más-más gazdaállatokban élősködik; ideértve a rágcsálókat, kutyákat, sertéseket és teheneket is. Az emberek egy beteg állat vizeletéből származó baktériummal tudnak megfertőzödni. A legrosszabb, ami történhet, ha elkapar egy kiütést és nyoma marad – gondoljuk sokan a gyermekünknél jelentkező bárányhimlő kapcsán. Pedig a fertőző betegség ennél komolyabb szövődményeket is okozhat. A tünetekről és lehetséges szövődményekről prof. dr. Mészner Zsófia infektológus, az Infektológiai Központ orvosát ...Kapcsolódó cikkünk
Bárányhimlő: nem csak kiütéseket okozhat
Hogyan terjed a leptospirózis?
A leptospirózis a Leptospira baktérium fertőzése által okozott betegség. A Leptospira baktériummal a bőrön lévő horzsolásokon vagy vágásokon keresztül, illetve a szemen, orron vagy szájon keresztül fertőződhet meg az illető. A megfertőződéshez az szükséges, hogy olyan helyen járjon az illető, ahol korábban állatokat tartottak vagy állatok tartózkodtak. A leptospirózis kialakulásáért felelős baktérium ugyanis az állati vizelet révén terjed. Állati vizelettel szennyezett víz vagy talaj közvetítésével a bőrön, nyálkahártyákon keresztül tud bejutni az emberekbe a leptospirózis kórokozója.
A fertőzést a következőkön keresztül kaphatja meg:
- Fertőzött állatok vizeletével való közvetlen érintkezés.
- Szennyezett vízzel vagy talajjal való érintkezés.
- Fertőzött étel vagy víz fogyasztása.
A leptospirózis megfertőződési módjából ered, hogy a mezőgazdasági munkások veszélyeztetettek a betegségre. Ők ugyanis könnyen kerülnek szennyezett talajjal vagy állati vizeletekkel kapcsolatba. Emellett az olyan vizes tevékenységek, mint a kajakozás, a vitorlázás vagy a fürdés is növelheti a fertőzés kockázatát, ha a víz szennyezett Leptospira baktériumokkal.
Hol gyakori a leptospirózis előfordulása?
A leptospirózis világszerte előfordul, de főként olyan területeken jellemző, ahol a mezőgazdaság és az állattenyésztés dominál. Azok a személyek tehát, akik állatokkal dolgoznak vagy gyakran érintkeznek velük - például mezőgazdasági munkások, állatgondozók és vadászok - nagyobb valószínűséggel elkaphatják a leptospirózis betegséget.
A leptospirózis ezen felül a trópusi, melegebb éghajlatú területeken gyakori, ahol évente sok csapadék hullik. Aki ilyen területén él vagy ilyen területekre utazik akár csak nyaralás céljából, az ki van téve a leptospirózis kockázatának.
A leptospirózis a következő területeken, országokban gyakori:
- Óceánia (Ausztrália, Új-Zéland és a csendes-óceáni szigetek)
- A Karib-térség
- Afrika szubszaharai részei
- Latin-Amerika egyes részei
- Dél- és Délkelet-Ázsia
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan zajlik le a leptospirózis fertőzés?
A leptospirózis fertőzés lefolyása két szakaszra osztható. A korai fázist nevezzük leptospirémiás vagy akut vagy szeptikémiás fázisnak. Ez pár nappal a megfertőződést követően alakul ki. Ezt követi az immunfázis, mely magában hordozza egy súlyos betegség kialakulásának a veszélyét.
A leptospirózis első fázisa: A leptospiremiás fázis
A leptospirózis első fázisában hirtelen fellépő, influenzaszerű tüneteket tapasztalhat. Ez a szakasz általában a fertőzést követő 2-14 napon belül kezdődik és körülbelül egy hétig tart. A leptospirózis e fázisában a baktériumok és a fertőzés jelei kimutathatóak vérvizsgálatból.
A leptospirózis késői fázisa: Az immunfázis
Az immunfázisban a leptospirózis hátterében álló baktériumok a vérből a szervekhez került. A baktériumok fő megtelepedési helye a vesék. Emiatt van, hogy vizelettel ürülnek a baktériumok és a vizelet képes új embert megfertőzni okozni leptospirózisban. Ebben a fázisban a leptospirózis vizeletvizsgálattal mutatható ki, valamint van lehetőség a baktériumok ellen termelt antitestek kimutatására is a vérből. Az emberek egy részénél ebben a leptospirózis fázisban alakul ki a Weil-szindróma. A Weil-szindróma tünetei 3-10 nappal a leptospirózis akut fázisa után jelentkezhetnek. A Weil-szindróma belső vérzést, vesekárosodást, a bőr és a szem súlyos sárgaságát okozza.
Mik a leptospirózis jellemző tünetei?
A leptospirózis tünetei a fertőzés után általában 2-20 nap alatt jelentkeznek, de sok esetben tünetmentesen zajlik a leptospirózis fertőzés. A leptospirózis tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak. Néhány esetben a leptospirózis akár súlyos vese- vagy májelégtelenséget is okozhat.
Ahogyan már korábban említettük, a leptospirózis két fázisból áll: a leptospirémiás (akut) fázisból és az immunológiai (késleltetett) fázisból. A leptospirémiás fázisban enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen jelentkezhet. Néhány embernél az immunfázisban súlyos tünetek jelentkeznek.
A leptospirózis tünetei az akut fázisban:
- Magas láz
- Vörös szemek (kötőhártya-gyulladás)
- Fejfájás
- Hidegrázás
- Izomfájdalmak
- Hasi fájdalom
- Hányinger és hányás
- Hasmenés
- Sárga bőr vagy szem (sárgaság)
- Kiütés
A súlyos leptospirózis (Weil-szindróma) tünetei:
- Vér köhögése (hemoptízis)
- Mellkasi fájdalom
- Légzési nehézségek
- A bőr vagy a szem súlyos sárgulása
- Fekete, kátrányos széklet
- Vér a vizeletben (hematuria)
- A vizeletürítés mennyiségének csökkenése (oliguria)
- Lapos, piros foltok a bőrön, amelyek kiütésnek tűnnek (petechiák)
Hogyan diagnosztizálható a leptospirózis?
A leptospirózis diagnózisa általában a betegség tünetei és a specifikus körülmények ismerete (pl. állatokkal foglalkozás, trópusi utazás) alapján már sejthető. Pontosabb diagnózist kaphatunk vér-és vizeletvizsgálatok révén. A leptospirózis akut fázisában vérvétellel, míg a leptospirózis későbbi fázisában vizeletvizsgálattal is kimutathatóak a kórokozók. A mintákat tenyésztésre kell küldeni, ami nem csak a kórokozók pontos azonosítását szolgálja, hanem az esetleges antibiotikum rezisztencia meglétét is. A diagnózis másik módja a leptospirózis késői fázisában a baktériumok ellen termelt antitestek kimutatása, amely szintén vérvétel útján történik.
Hogyan kezelhető a leptospirózis?
A leptospirózis kezelése függ a betegség súlyosságától. Enyhe esetekben általában kezelés nélkül, önmagától is gyógyul leptospirózis betegsége. Ennél komolyabb esetekben (azoknál, akik már orvoshoz fordulnak miatta) antibiotikum terápia a bevett kezelés. Számos különböző antibiotikum fajtát használnak a leptospirózis kezelésére. Az orvos a beteg életkora, a terhesség fennállása, gyógyszerérzékenység és egyéb társbetegség figyelembevételével dönt a legjobb antibiotikum kezelésről. A leptospirózis súlyos eseteiben, Weil-szindróma esetén intenzív osztályos elhelyezésre is szükség lehet. A vese munkáját helyettesíteni kell, lélegeztetésre és transzfúziókra is sor kerülhet. A leptospirózis ezen súlyos eseteiben intravénás antibiotikum terápiát kapnak az érintettek.
A leptospirózis kezelése tehát antibiotikumokkal történik, a korai felismerés és kezelés fontos a sikeres gyógyuláshoz. Habár a leptospirózis betegségben érintett emberek kis hányadánál alakul ki Weil-szindróma, ez nem azt jelenti, hogy ne kellene komolyan venni. A Weil-szindróma egy életveszélyes állapot, így az elkerülése érdekében mindenképp fontos hamar felismerni a tüneteket, orvoshoz fordulni és megkezdeni az antibiotikumok szedését.
Hogyan lehet védekezni a leptospirózis ellen?
A leptospirózis ellen még nem fejlesztettek ki széles körben elfogadott, embereknek is adható védőoltást. Állatok esetében van lehetőség védőoltás beadására, amely gazdáikat is védi a megfertőződéstől. A leptospirózis megelőzésének kulcsa tehát az óvatosság és a higiénia. A következő lépéseket tehetjük a leptospirózis fertőzés elkerülése érdekében:
- Kerüljük az érintkezést szennyezett vízzel vagy talajjal.
- Viseljünk védőruházatot, például gumicsizmát és kesztyűt, ha olyan területen dolgozunk, ahol a leptospirózis fertőzés veszélye fennáll (pl. istálló).
- Gyakran mossunk kezet szappannal és vízzel, különösen az állatokkal való érintkezés után.
- Védjük háziállatainkat a leptospirózis elleni vakcinával.
Téma szakértői
