Leptospirózis
A leptospirózis egy különleges betegség, melyet a Leptospira baktérium okoz. A leptospirózis betegség emlősállatokban és emberekben egyaránt előfordulhat. A leptospirózis világszerte elterjedt betegség, és komoly egészségügyi problémákat okozhat; különösen olyan területeken, ahol az emberek és az állatok szoros kapcsolatban vannak egymással. A leptospirózis influenzaszerű tüneteket okoz a legtöbb esetben, azonban néhány embernél Weil-szindrómává, egy életveszélyes betegséggé súlyosbodhat.
Leptospirózissal kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
Milyen betegséget jelent a leptospirózis?
Milyen kórokozó miatt alakulhat ki leptospirózis?
Hogyan terjed a leptospirózis?
Hol gyakori a leptospirózis előfordulása?
Hogyan zajlik le a leptospirózis fertőzés?
Mik a leptospirózis jellemző tünetei?
Hogyan diagnosztizálható a leptospirózis?
Hogyan kezelhető a leptospirózis?
Hogyan lehet védekezni a leptospirózis ellen?
Leptospirózissal kapcsolatos szolgáltatásaink az Infektológiai Központban
- Szakorvosi konzultáció
- Fertőző betegségek diagnosztizálása
- Laborvizsgálatok
- Foglalkozási védőoltás
- Védőoltások utazáshoz
Milyen betegséget jelent a leptospirózis?
A leptospirózis a Leptospira baktérium által okozott betegség. A leptospirózis zoonózisok családjába tartozik, ami azt jelenti, hogy állatok és emberek között terjed a betegség. A leptospirózis állati vizelettel szennyezett víz vagy talaj közvetítésével terjed. Ahogyan az állati vizelet kis koncentrációban, akár csak szennyeződés útján bejut az emberi orrba, szájba, szembe vagy a bőrre, az leptospirózist okozhat. A leptospirózis influenzaszerű tüneteket okoz a legtöbb esetben. Tünetei változhatnak, de általában lázzal, izomfájdalmakkal, hányással és hasmenéssel jár a leptospirózis. Súlyos esetekben a betegség a veséket és májat is károsíthatja, és akár halálos is lehet, ezt nevezzük Weil-szindrómának.
A leptospirózis lefolyása is változó, azonban általában két hétig fennálnak valamilyen mértékben a tünetek.
Milyen kórokozó miatt alakulhat ki leptospirózis?
A leptospirózis kórokozója, a Leptospira nevű baktérium egy spirál alakú és flexibilis kórokozó, amely hajlamos a vizekben élősködni. Emiatt a bektérium megtalálható az állatok vizeletében is. A baktériumnak számos különböző fajtája létezik, és mindegyikük más-más gazdaállatokban élősködik; ideértve a rágcsálókat, kutyákat, sertéseket és teheneket is. Az emberek egy beteg állat vizeletéből származó baktériummal tudnak megfertőzödni. Aki valaha volt bárányhimlős, az élete során bármikor megtapasztalhatja az övsömör kellemetlen, fájdalmas tüneteit, ugyanis mindkét betegséget ugyanaz a herpeszvírus okozza. A törzsön sávszerűen, „övként” elhelyezkedő kiütések fájdalma azonban enyhíthető, az elfertőződésük pedig megakadályozható az orvos által ...Kapcsolódó cikkünk
A kiütések elfertőződésének megakadályozásához fontos az övsömör kezelése
Hogyan terjed a leptospirózis?
A leptospirózis a Leptospira baktérium fertőzése által okozott betegség. A Leptospira baktériummal a bőrön lévő horzsolásokon vagy vágásokon keresztül, illetve a szemen, orron vagy szájon keresztül fertőződhet meg az illető. A megfertőződéshez az szükséges, hogy olyan helyen járjon az illető, ahol korábban állatokat tartottak vagy állatok tartózkodtak. A leptospirózis kialakulásáért felelős baktérium ugyanis az állati vizelet révén terjed. Állati vizelettel szennyezett víz vagy talaj közvetítésével a bőrön, nyálkahártyákon keresztül tud bejutni az emberekbe a leptospirózis kórokozója.
A fertőzést a következőkön keresztül kaphatja meg:
- Fertőzött állatok vizeletével való közvetlen érintkezés.
- Szennyezett vízzel vagy talajjal való érintkezés.
- Fertőzött étel vagy víz fogyasztása.
A leptospirózis megfertőződési módjából ered, hogy a mezőgazdasági munkások veszélyeztetettek a betegségre. Ők ugyanis könnyen kerülnek szennyezett talajjal vagy állati vizeletekkel kapcsolatba. Emellett az olyan vizes tevékenységek, mint a kajakozás, a vitorlázás vagy a fürdés is növelheti a fertőzés kockázatát, ha a víz szennyezett Leptospira baktériumokkal.
Hol gyakori a leptospirózis előfordulása?
A leptospirózis világszerte előfordul, de főként olyan területeken jellemző, ahol a mezőgazdaság és az állattenyésztés dominál. Azok a személyek tehát, akik állatokkal dolgoznak vagy gyakran érintkeznek velük - például mezőgazdasági munkások, állatgondozók és vadászok - nagyobb valószínűséggel elkaphatják a leptospirózis betegséget.
A leptospirózis ezen felül a trópusi, melegebb éghajlatú területeken gyakori, ahol évente sok csapadék hullik. Aki ilyen területén él vagy ilyen területekre utazik akár csak nyaralás céljából, az ki van téve a leptospirózis kockázatának.
A leptospirózis a következő területeken, országokban gyakori:
- Óceánia (Ausztrália, Új-Zéland és a csendes-óceáni szigetek)
- A Karib-térség
- Afrika szubszaharai részei
- Latin-Amerika egyes részei
- Dél- és Délkelet-Ázsia
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan zajlik le a leptospirózis fertőzés?
A leptospirózis fertőzés lefolyása két szakaszra osztható. A korai fázist nevezzük leptospirémiás vagy akut vagy szeptikémiás fázisnak. Ez pár nappal a megfertőződést követően alakul ki. Ezt követi az immunfázis, mely magában hordozza egy súlyos betegség kialakulásának a veszélyét.
A leptospirózis első fázisa: A leptospiremiás fázis
A leptospirózis első fázisában hirtelen fellépő, influenzaszerű tüneteket tapasztalhat. Ez a szakasz általában a fertőzést követő 2-14 napon belül kezdődik és körülbelül egy hétig tart. A leptospirózis e fázisában a baktériumok és a fertőzés jelei kimutathatóak vérvizsgálatból.
A leptospirózis késői fázisa: Az immunfázis
Az immunfázisban a leptospirózis hátterében álló baktériumok a vérből a szervekhez került. A baktériumok fő megtelepedési helye a vesék. Emiatt van, hogy vizelettel ürülnek a baktériumok és a vizelet képes új embert megfertőzni okozni leptospirózisban. Ebben a fázisban a leptospirózis vizeletvizsgálattal mutatható ki, valamint van lehetőség a baktériumok ellen termelt antitestek kimutatására is a vérből. Az emberek egy részénél ebben a leptospirózis fázisban alakul ki a Weil-szindróma. A Weil-szindróma tünetei 3-10 nappal a leptospirózis akut fázisa után jelentkezhetnek. A Weil-szindróma belső vérzést, vesekárosodást, a bőr és a szem súlyos sárgaságát okozza.
Mik a leptospirózis jellemző tünetei?
A leptospirózis tünetei a fertőzés után általában 2-20 nap alatt jelentkeznek, de sok esetben tünetmentesen zajlik a leptospirózis fertőzés. A leptospirózis tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak. Néhány esetben a leptospirózis akár súlyos vese- vagy májelégtelenséget is okozhat.
Ahogyan már korábban említettük, a leptospirózis két fázisból áll: a leptospirémiás (akut) fázisból és az immunológiai (késleltetett) fázisból. A leptospirémiás fázisban enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen jelentkezhet. Néhány embernél az immunfázisban súlyos tünetek jelentkeznek.
A leptospirózis tünetei az akut fázisban:
- Magas láz
- Vörös szemek (kötőhártya-gyulladás)
- Fejfájás
- Hidegrázás
- Izomfájdalmak
- Hasi fájdalom
- Hányinger és hányás
- Hasmenés
- Sárga bőr vagy szem (sárgaság)
- Kiütés
A súlyos leptospirózis (Weil-szindróma) tünetei:
- Vér köhögése (hemoptízis)
- Mellkasi fájdalom
- Légzési nehézségek
- A bőr vagy a szem súlyos sárgulása
- Fekete, kátrányos széklet
- Vér a vizeletben (hematuria)
- A vizeletürítés mennyiségének csökkenése (oliguria)
- Lapos, piros foltok a bőrön, amelyek kiütésnek tűnnek (petechiák)
Hogyan diagnosztizálható a leptospirózis?
A leptospirózis diagnózisa általában a betegség tünetei és a specifikus körülmények ismerete (pl. állatokkal foglalkozás, trópusi utazás) alapján már sejthető. Pontosabb diagnózist kaphatunk vér-és vizeletvizsgálatok révén. A leptospirózis akut fázisában vérvétellel, míg a leptospirózis későbbi fázisában vizeletvizsgálattal is kimutathatóak a kórokozók. A mintákat tenyésztésre kell küldeni, ami nem csak a kórokozók pontos azonosítását szolgálja, hanem az esetleges antibiotikum rezisztencia meglétét is. A diagnózis másik módja a leptospirózis késői fázisában a baktériumok ellen termelt antitestek kimutatása, amely szintén vérvétel útján történik.
Hogyan kezelhető a leptospirózis?
A leptospirózis kezelése függ a betegség súlyosságától. Enyhe esetekben általában kezelés nélkül, önmagától is gyógyul leptospirózis betegsége. Ennél komolyabb esetekben (azoknál, akik már orvoshoz fordulnak miatta) antibiotikum terápia a bevett kezelés. Számos különböző antibiotikum fajtát használnak a leptospirózis kezelésére. Az orvos a beteg életkora, a terhesség fennállása, gyógyszerérzékenység és egyéb társbetegség figyelembevételével dönt a legjobb antibiotikum kezelésről. A leptospirózis súlyos eseteiben, Weil-szindróma esetén intenzív osztályos elhelyezésre is szükség lehet. A vese munkáját helyettesíteni kell, lélegeztetésre és transzfúziókra is sor kerülhet. A leptospirózis ezen súlyos eseteiben intravénás antibiotikum terápiát kapnak az érintettek.
A leptospirózis kezelése tehát antibiotikumokkal történik, a korai felismerés és kezelés fontos a sikeres gyógyuláshoz. Habár a leptospirózis betegségben érintett emberek kis hányadánál alakul ki Weil-szindróma, ez nem azt jelenti, hogy ne kellene komolyan venni. A Weil-szindróma egy életveszélyes állapot, így az elkerülése érdekében mindenképp fontos hamar felismerni a tüneteket, orvoshoz fordulni és megkezdeni az antibiotikumok szedését.
Hogyan lehet védekezni a leptospirózis ellen?
A leptospirózis ellen még nem fejlesztettek ki széles körben elfogadott, embereknek is adható védőoltást. Állatok esetében van lehetőség védőoltás beadására, amely gazdáikat is védi a megfertőződéstől. A leptospirózis megelőzésének kulcsa tehát az óvatosság és a higiénia. A következő lépéseket tehetjük a leptospirózis fertőzés elkerülése érdekében:
- Kerüljük az érintkezést szennyezett vízzel vagy talajjal.
- Viseljünk védőruházatot, például gumicsizmát és kesztyűt, ha olyan területen dolgozunk, ahol a leptospirózis fertőzés veszélye fennáll (pl. istálló).
- Gyakran mossunk kezet szappannal és vízzel, különösen az állatokkal való érintkezés után.
- Védjük háziállatainkat a leptospirózis elleni vakcinával.
Téma szakértői
